Ψ ≈ X
2026.05.22. – 06.04.
A Ψ ≈ X című kiállítás az auditív és vizuális észlelés műtárgyakra vonatkozó hatásait (így a befogadó szerepét is) górcső alá veszi, és transzponálási kísérleteket mutat be mérnöki és művészeti gyakorlatok között. Itt az “X” a metastabil állapot meghatározatlanság és indetermináció között; ez jellemzi a Refakt művészpáros közös munkáját, ahol zaj, a véletlenszerűség, és a spekulatív design egy síkon van a személyes és kollaboratív perspektívákkal.
Transzponálás a szolfézsban az, hogy egy hangnemből (például A dúrból) át transzponálunk egy művet (C dúrba). A hangok közötti reláció megmarad (így a betöltött funkciójuk is), de esztétikailag más érzést kelt a mű az egységében. Ez a transzponáló attitűd kísérte végig a Refakt munkáját ebben a kiállításban. A transzponálás több helyen megjelenik kettejük munkafolyamatában, például a mérnökség és a művészet között. Anne-Francoise Schmid design teoretikus és esztéta generikus episztemológiának hívja azt, amikor egy diszciplinából eredő tudást helyezzük át egy másik diszciplinába. Az itt létrejött művek tartalmazzák mindazt a kísérletezést, finomhangolást és azt a DIY attitűdöt, ami a mérnökséggel jár. Ez alatt a pár hét alatt a kiállítótér volt egyben a műtermük is. A művészeten keresztül végeztek mérnöki tevékenységet és a mérnökségen keresztül alkottak műtárgyakat.
Másképpen megfogalmazva: a mérnökség és a művészet intra-akcióban van egymással. Az intra-akció az a reláció cselekvő és cselekvés között, ahol az egyik nem előzi meg a másikat. A kiállításra felkészülve a közös gondolkodás során három típusú akciót határoztunk meg egy kiállítás szituációban: retro-akció, amikor egy néző kapcsolatba lép (például egy műtárggyal), de végső soron nem változtatja meg azt; interakció az, amikor a néző a kapcsolat teremtés során megváltoztatja a művet és az intra-akció, ami még az interakciónál is közelebbi kapcsolat. Tehát az intra-akció az maga a ko-konstituatív kapcsolat összefonódott jelenségek között. A térben ezek a gondolatok, az anyagok (vagyis a médiumok) és jelentések összefonódnak.
Ez a kiállítás a hullámokról szól; legyen az fény vagy hang hullám, ezeknek a perceptuális és affektív lehetőségei, illetve feltérképezésének kísérletei.
Ezenkívül az itt bemutatott művek fontos esztétikai kijelentést tesznek. A műtárgy piacot uraló kantiánus (azaz Immanuel Kant felé) normatív esztétika kritikája. Nem érdektelen nézői attitűdöt kíván, nem azt, hogy két lépést hátra lépve vizsgáljuk a műveket, hanem kapcsolódásra hív, interakcióra és intra-akcióra. Nem létezik a kantiánus sensus communis, és nem léteznek transzcendentális struktúrák, amelyek a szubjektumot a művek helyes "megfejtésére" terelik.
A kiállítás 2026 május 22-től június 4-ig volt látogatható.
Kiállító alkotók: Kincses Gergő és Üveges Máté (REFAKT)
Az alkotókról:
Mindketten a Magyar Képzőművészeti Egyetemen végeztek grafikusművészként. Elsődlegesen digitális generatív művészettel és tervezéssel foglalkoznak, de alkotásaikban szerepet kap a médiaarcheológiai megközelítés.
Kurátor: Primecz-Munkácsi Lőrinc